Makroökonómia

A GeekWiki wikiből
Makroökonómia
Tárgykód
4MA23NAK02B
Általános infók
Kredit
5
Ajánlott félév
2.
Félév
tavaszi félév
Előadás
van
Szeminárium
hetente egyszer
Tanszék
Makroökonómia Tanszék
Követelmények
Jelenlét
nem kötelező
KisZH
6
NagyZH
1
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli
Előtanulmány
nincs
Elérhetőségek
Tárgyfelelős
Szabó-Bakos Eszter
Oktatók
Kuncz Izabella
Mihályi Péter
Okató(k) e-mail címe
eszter.szabo@uni-corvinus.hu
izabella.kuncz@gmail.com
peter.mihalyi@uni-corvinus.hu

A makroökonómia célja a gazdasági események megértését és a gazdaságpolitikai beavatkozások várható hatásainak elemzését segítő fogalmak és módszertani elemek bemutatása.

Előfeltétel

A makroökonómia tárgy felvételének formális előfeltétele nincs, de a kurzus során erőteljesen támaszkodni fogunk a mikroökonómiában megismert fogalmakra, valamint módszertani elemekre, így az ott tanultakat érdemes átismételni.


Követelmények

A szorgalmi időszakban

A makroökonómia kurzus keretein belül maximálisan 100 pont szerezhető a következő bontásban:

A félév során a lent olvasható táblázatban megjelölt hetek szemináriumain (vagy egyéb tájékoztatás esetén az előadáson) 12-12 pontos szemináriumi dolgozatot kell írni. Ezek a dolgozatok számítási feladatokat és elméleti kérdéseket is tartalmazhatnak, s helyes megoldásukra maximum 20 perc áll rendelkezésre. A táblázatból az is jól látszik, hogy szemináriumi dolgozatok írására összesen 6 alkalmat jelöltünk ki. Ebből a hat dolgozatból csak 5-öt kell kötelezően megírni, így a szemináriumi dolgozatok révén megszerezhető pontok száma maximálisan 60 lehet. E rendszer azt is jelenti, hogy (i) aki mind a hat dolgozatot megírta, annak a Makroökonómia Tanszék a legjobb öt dolgozat eredményét számítja be a szemináriumon szerzett pontjaiba, illetve (ii) a Makroökonómia Tanszék SEMMILYEN (sem betegség, sem fontos egyéb irányú elfoglaltság, sem egyszerű “elfelejtettem”) indok alapján nem irat pótdolgozatokat a hallgatókkal, hiszen a maximális pontszám megszerzésére már a rendszeren belül teremt többletlehetőséget.

Figyelem! Minden hallgató CSAK azon a szemináriumon írhat dolgozatot, ahová a NEPTUN szerint be van jelentkezve, illetve a dolgozatírás közben a szemináriumi teremben CSAK olyan hallgatók tartózkodhatnak, akik NEPTUN szerint is az adott szemináriumi csoport tagjai. Nincs lehetőség a ”...szemináriumvezetőmmel megbeszéltem, hogy én inkább XY-nál írom meg a dolgozatokat...”, illetve ”...a szemináriumvezetővel megbeszéltem, hogy – bár másik csoportba tartozom – nála írom a dolgozatokat, és ő majd átvezeti a másik csoport ponttáblázatába...” típusú megjegyzések elfogadására. A biztonság kedvéért arra is felhívjuk a figyelmüket, hogy a szemináriumi dolgozatok megírása során a számológépen és a tollon kívül természetesen semmiféle segédeszköz nem használható, füzet, könyv, mobiltelefon, vagy papír még az asztalon sem lehet!!!

A Makroökonómia Tanszék lehetőséget biztosít maximálisan 12 pluszpont megszerzésére is. Pluszpont azonban csak pluszmunkáért jár így ezekért a pontokért a hallgatóknak el kell végezniük a szemináriumvezető által kijelölt feladatokat (igen, az egyes szemináriumokon eltérő lehet a pluszpontok megszerzéséért elvégzendő feladatok mennyisége, és típusa, kérjük, hogy ez ügyben érdeklődjenek szeminárium-vezetőiknél). Figyelem! A pluszpontok megszerzésének lehetősége a szorgalmi időszak utolsó napjával lezárul, így a megszerzett pontokon a későbbiekben (egészen pontosan a vizsgaidőszakban) a Tanszék MÁR NEM VÁLTOZTAT! Minden hallgató saját felelőssége, hogy még a szorgalmi időszakban ellenőrizze, hogy szemináriumvezetője helyesen tartja-e nyilván a pontjait!!!


Szeminárium Témakör
3. hét Tények, fogalmak
5. hét Hosszú távú modell
7. hét Solow modell, konvergencia
9. hét Solow modell
11. hét Rövid táv versus hosszú táv, rövid távú modell: árupiac
13. hét Rövid távú modell: pénzpiac, aggregált kereslet, aggregált kínálat


A vizsgaidőszakban

Egy “félév végi dolgozatban” 40 pontért 20 darab feleletválasztós kérdésre kell válaszolni. A vizsgák pontos időpontját a Tanszék a vizsgaidőszak előtt a NEPTUN rendszerben hozza nyilvánosságra. A félév végi dolgozaton VAN minimumkövetelmény: a pontok 40%-át minimálisan el kell érni. Aki ezt a minimumkövetelményt nem teljesíti, elégtelent kap, melyet utóvizsgán javíthat.

Figyelem! A Tanszék által kiírt 3 vizsgaalkalom keretében a vizsgaidőszakban CSAK EGYSZER lehet 40 pontos vizsgát tenni! Amennyiben valaki javító vizsgázni, vagy utóvizsgázni kíván, egyrészt ELVESZÍTI AZ ÖSSZES ADDIG MEGSZERZETT PONTJÁT, másrészt két (általában a vizsgaidőszak utolsó két hetében) kiírt vizsgaidőpontban tehet egy 100 pontos vizsgát. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy a 100 pontos vizsga NEM ÖSSZEVONT vizsga, és NEM VÁLASZTHATÓ lehetőség a “60 szemináriumi pont + 40 vizsgapont” rendszer mellett, ilyen vizsgát csak az tehet, aki már szerzett jegyet a tárgyból, de azzal nem elégedett (javító vizsga esetén), vagy elégtelent kapott (utóvizsga esetén). A javító vizsgára és az utóvizsgára a TVSZ-ben megfogalmazott általános szabályok érvényesülnek. A NEPTUN rendszerben azt, hogy az adott vizsgaalkalom csak utóvizsgára, illetve javító vizsgára vehető igénybe, csak a megjegyzések rovatban tudjuk feltüntetni, így kérjük, hogy a vizsgajelentkezésnél ezt is vegyék figyelembe!

Vizsgakövetelmény

A szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kötelező, ez adja a jegyet. Aki nem szerez pontokat a szemináriumon, illetve nem ír 40 pontos dolgozatot, az “nem vizsgázott” bejegyzéssel zárja a félévet. Nincs összevont vizsga, csak javító vizsga, illetve utóvizsga létezik.
Az utóvizsgán, vagy javító vizsgán 20 darab igaz-hamis kérdésre és/vagy feleletválasztós kérdésre kell válaszolnia 40 pontért, illetve 60 pont értékben számítási és geometriai feladatokat kell megoldania.

Összefoglalva

  • 60 pont szemináriumi dolgozatokból (6 dolgozat, a legjobb 5 számít, NINCS pótdolgozat).
  • 40 pont félév végi dolgozatból.
  • 12 pont PLUSZPONT a szemináriumvezető által adott feladatok elvégzéséből.
  • NINCS összevont vizsga, a félév végén 100 pontos javító-, vagy utóvizsgát csak az tehet, akinek már van jegye makroökonómiából.

Az értékelés módszere

Az érdemjegyek ponthatárait a következő táblázat mutatja:

Pontszám Jegy
0 - 50 1
51 - 61 2
62 - 72 3
73 - 83 4
84 - 100 5

Tematika

A tananyag leírása

 Az alábbi táblázatban heti bontásban soroljuk fel a szemináriumokon áttekintendő témaköröket. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a tematikában foglalt témakörök ismerete akkor is kötelező, ha az adott héten valamilyen munkaszüneti nap miatt elmarad az óra. A makroökonómia egy egyetemi kurzus, így feltételezhető, hogy a kurzus hallgatói bizonyos témaköröket ÖNÁLLÓAN, a könyv, és egyéb segédanyagok fel¬használásával is fel tudnak dolgozni. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a tankönyv kijelölt fejezeteit MÉG A SZEMINÁRIUM előtt KÖTELEZŐ elolvasni, ez mind a megértést, mind a szemináriumi munkát nagymértékben segíti.

  1. hét Tények, alapfogalmak 01: GDP 1., 2. fejezet
  2. hét Tények, alapfogalmak 02: infláció, kamat, munkanélküliség. 2., 5. fejezet
  3. hét Hosszú távú modell 01: szereplők-piacok-egyensúly. 3. fejezet
  4. hét Hosszú távú modell 02: alkalmazások. 3. fejezet
  5. hét Solow modell 01: konvergencia. 4. fejezet
  6. hét Solow modell 02: technológiai fejlődés. 4. fejezet
  7. hét Solow modell 03: alkalmazási lehetőségek. 4. fejezet
  8. hét Hosszú táv versus rövid táv. 8. fejezet
  9. hét Rövid távú modell: árupiac. 9. fejezet
  10. hét Rövid távú modell: pénzpiac, pénzkínálat. 9., 18. fejezet
  11. hét Rövid távú modell: pénzkereslet, aggregált keresleti függvény. 9., 18., 10. fejezet
  12. hét Rövid távú modell: aggregált kínálat. 12. fejezet
  13. hét Fiskális politika. 9., 16. fejezet
  14. hét Monetáris politika 9., 18. fejezet


Irodalomjegyzék

Kötelező irodalom

  • N. Gregory Mankiw (1999) Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest. A tankönyv a könyvtárban angol nyelven is megtalálható.
  • Misz József, Palotai Dániel (2004): Makroökonómia feladatgyűjtemény, Panem Kiadó, Budapest.
  • Szabó-Bakos Eszter (2016) Makroökonómia. Számítási, geometriai és rutinfejlesztő gyakorlatok, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. A példatár letölthető a könyvtár által gondozott Corvinus Kutatások repozitóriumból, vagy közvetlenül a http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2540/ linkre kattintva.
  • Az előadásokon elhangzott információk.

Figyelem! Az “elhangzott információk” nem tévesztendő össze a kurzus honlapján, vagy a Moodle rendszerben esetleg megjelenő előadás-vázlattal!!! A vázlat nem az előadást tartalmazza, hanem azokat a demonstrációs eszközöket, melyekkel az előadó a mondanivalóját kívánja alátámasztani! Itt szeretnénk mindenki figyelmét felhívni arra, hogy az előadás a tanulási folyamat elengedhetetlen része, így annak látogatása kötelező. Az előadás egyfajta “big picture”-t ad az adott témáról. Itt derül ki, hogy miért kell egy problémával egyáltalán foglalkozni, miért kell egy fogalmat, vagy egy módszertani elemet megtanulni, mire fogjuk ezeket a dolgokat használni. Aki nem jár előadásra, annak kevés esélye van arra, hogy igazán megértse és emlékezetébe vésse mindazt, ami a szemináriumon (számára először és utoljára) elhangzik.

  • A szemináriumon elhangzott ismeretek.
  • Az előadók és a szemináriumvezetők által kijelölt cikkek és feladatok.
  • A tárgy honlapján, vagy a Moodle rendszerben megjelenő segédanyagok.